Hogyan tartja hatalmon a diktátorok legújabb generációját az információ manipulálása, valamint a demokrácia színlelése?
Hitler, Sztálin és Mao az erőszakot a félelemet és az ideológiát hívták segítségül egyeduralmuk fenntartásához. Manapság azonban a tekintélyelvűség fogalmát médiatudatos „erős emberek” alakítják, akik a szavak és az érdekeiket szolgáló hírmagyarázatok mesterei. A nyílt, tömeges elnyomás helyett az olyan politikusok, mint Jair Bolsonaro, Recep Tayyip Erdogan és Orbán Viktor az információ torzításával és a demokratikus formák kijátszásával gyakorolják hatalmukat az állampolgáraik felett.
Szergej Gurjev és Daniel Treisman érdekfeszítő könyvükben a tekintélyelvűség ezen új formáját írják le, miközben bemutatják a spindiktátorok
felemelkedését és kevésbé erőszakos, ám igen hatékony módszereit hatalmuk fenntartására. Ezek közül kiemelkedik a hozzáértés imázsa, a demokratikus
intézmények felhasználása a demokrácia aláásására, valamint a fokozott nemzetközi szerepvállalás annak érdekében, hogy még nagyobb hírnévre és pénzügyi befolyásra tegyenek szert. A könyvből és a politikusi portrékból az is kiderül, hogy a mai tekintélyelvű vezetők miben hasonlítanak a spin doctorokra, és miben különböznek az olyan diktátoroktól, mint Kim Dzsong Un, Bassár el-Aszad, valamint Hszi Csin-ping.
Hogyan tartja hatalmon a diktátorok legújabb generációját az információ manipulálása, valamint a demokrácia színlelése?
Hitler, Sztálin és Mao az erőszakot a félelemet és az ideológiát hívták segítségül egyeduralmuk fenntartásához. Manapság azonban a tekintélyelvűség fogalmát médiatudatos „erős emberek” alakítják, akik a szavak és az érdekeiket szolgáló hírmagyarázatok mesterei. A nyílt, tömeges elnyomás helyett az olyan politikusok, mint Jair Bolsonaro, Recep Tayyip Erdogan és Orbán Viktor az információ torzításával és a demokratikus formák kijátszásával gyakorolják hatalmukat az állampolgáraik felett.
Szergej Gurjev és Daniel Treisman érdekfeszítő könyvükben a tekintélyelvűség ezen új formáját írják le, miközben bemutatják a spindiktátorok
felemelkedését és kevésbé erőszakos, ám igen hatékony módszereit hatalmuk fenntartására. Ezek közül kiemelkedik a hozzáértés imázsa, a demokratikus
intézmények felhasználása a demokrácia aláásására, valamint a fokozott nemzetközi szerepvállalás annak érdekében, hogy még nagyobb hírnévre és pénzügyi befolyásra tegyenek szert. A könyvből és a politikusi portrékból az is kiderül, hogy a mai tekintélyelvű vezetők miben hasonlítanak a spin doctorokra, és miben különböznek az olyan diktátoroktól, mint Kim Dzsong Un, Bassár el-Aszad, valamint Hszi Csin-ping.
Hogyan tartja hatalmon a diktátorok legújabb generációját az információ manipulálása, valamint a demokrácia színlelése?
Hitler, Sztálin és Mao az erőszakot a félelemet és az ideológiát hívták segítségül egyeduralmuk fenntartásához. Manapság azonban a tekintélyelvűség fogalmát médiatudatos „erős emberek” alakítják, akik a szavak és az érdekeiket szolgáló hírmagyarázatok mesterei. A nyílt, tömeges elnyomás helyett az olyan politikusok, mint Jair Bolsonaro, Recep Tayyip Erdogan és Orbán Viktor az információ torzításával és a demokratikus formák kijátszásával gyakorolják hatalmukat az állampolgáraik felett.
Szergej Gurjev és Daniel Treisman érdekfeszítő könyvükben a tekintélyelvűség ezen új formáját írják le, miközben bemutatják a spindiktátorok
felemelkedését és kevésbé erőszakos, ám igen hatékony módszereit hatalmuk fenntartására. Ezek közül kiemelkedik a hozzáértés imázsa, a demokratikus
intézmények felhasználása a demokrácia aláásására, valamint a fokozott nemzetközi szerepvállalás annak érdekében, hogy még nagyobb hírnévre és pénzügyi befolyásra tegyenek szert. A könyvből és a politikusi portrékból az is kiderül, hogy a mai tekintélyelvű vezetők miben hasonlítanak a spin doctorokra, és miben különböznek az olyan diktátoroktól, mint Kim Dzsong Un, Bassár el-Aszad, valamint Hszi Csin-ping.
Hogyan tartja hatalmon a diktátorok legújabb generációját az információ manipulálása, valamint a demokrácia színlelése?
Hitler, Sztálin és Mao az erőszakot a félelemet és az ideológiát hívták segítségül egyeduralmuk fenntartásához. Manapság azonban a tekintélyelvűség fogalmát médiatudatos „erős emberek” alakítják, akik a szavak és az érdekeiket szolgáló hírmagyarázatok mesterei. A nyílt, tömeges elnyomás helyett az olyan politikusok, mint Jair Bolsonaro, Recep Tayyip Erdogan és Orbán Viktor az információ torzításával és a demokratikus formák kijátszásával gyakorolják hatalmukat az állampolgáraik felett.
Szergej Gurjev és Daniel Treisman érdekfeszítő könyvükben a tekintélyelvűség ezen új formáját írják le, miközben bemutatják a spindiktátorok
felemelkedését és kevésbé erőszakos, ám igen hatékony módszereit hatalmuk fenntartására. Ezek közül kiemelkedik a hozzáértés imázsa, a demokratikus
intézmények felhasználása a demokrácia aláásására, valamint a fokozott nemzetközi szerepvállalás annak érdekében, hogy még nagyobb hírnévre és pénzügyi befolyásra tegyenek szert. A könyvből és a politikusi portrékból az is kiderül, hogy a mai tekintélyelvű vezetők miben hasonlítanak a spin doctorokra, és miben különböznek az olyan diktátoroktól, mint Kim Dzsong Un, Bassár el-Aszad, valamint Hszi Csin-ping.